Kineziológia

Kineziológiai tanácsadás

A következő bejegyzésem főleg azoknak szól, akik még sohasem jártak kineziológiai tanácsadáson. Itt a honlapomon a kineziológia fül alatt  részletesen leírom mi is az az alkalmazott kineziológia, és hogy kiknek miben tud segíteni. De arra már nem térek ki, hogy hogyan is kell elképzelni egy kineziológiai tanácsadást, „oldást”.
Az alkalmazott kineziológia nem a testtel, a mozgásrendszerrel foglalkozik, hanem a lélekkel, azon belül is a lelki stresszek, elakadások oldásával. Talán úgy lehet ezt a legegyszerűbben elképzelni, megérteni, hogy veszünk egy példát: valaki felkeres engem azzal, hogy nem mer a munkahelyén a kollégái előtt megszólalni. Már több éve ott dolgozik, jóban van velük, van, akivel baráti kapcsolatot ápol, tehát a lehetőségekhez képest oldott a hangulat, és mégis, ha együtt kávéznak és mondjuk vannak 5-en 6-an a helyiségben egész egyszerűen nem mer megszólalni, feszélyezi ha ennyi ember figyel rá egyszerre. Most –a főnöke utasítására- feladata lesz egy előadás megtartása 15 ember előtt, amitől már most rémálmai vannak és olyan ideges, hogy nem tud enni. Ez az alaphelyzet. Ebből egy dolgot emelnék ki: általában van egy katalizátor, valami, ami miatt pont MOST keressük fel a segítőt. Lehet nagyon banális is (ez a legritkább): most van rá pénzünk, időnk, lehetőségünk. Gyakoribb, hogy egy állapot, probléma tarthatatlanná vált. Elmentünk vele a falig..lehet, hogy a példában szereplő személy még évekig el lenne így, meghúzódva a sarokban, a társaságban, de most kapott az élettől egy olyan feladatot, ami miatt szembe kell néznie a problémájával.
Minden tanácsadás egy rövid beszélgetéssel kezdődik, ahol elmeséli a kliens mivel is érkezett, min szeretne dolgozni. A kineziológus ilyenkor csak figyel, jegyzetel, esetleg pár kérdés feltevésével segít jobban kifejteni, megérteni miről is van szó. Ezután következnek az előtesztek. Mivel a one brain módszerben izomtesztelést használunk, nagyon fontos, hogy olyan egyensúlyi állapotba hozzuk a testet, az izmokat, hogy tudjunk tőle kérdezni. Mielőtt tovább mennénk, tisztázzuk mi az az izomtesztelés. Az alkalmazott kineziológia eszköze az izomtesztelés: agyunk és így testünk is minden történésre emlékszik fogantatásunktól kezdve, ezek az emlékek pedig az izmokon keresztül lekérdezhetők. Az egész oldás központi eleme maga az izomteszt. Kérdéseket teszünk fel és erre nem a tudatos, kliens által adott választ várjuk, hanem a test válaszát. Ezzel gyakorlatilag megkerüljük az agyat és a sablonos, automatikus, tudatos válaszok helyett a testben tárolt (akár prenatális) emlékekhez megyünk vissza. A tesztelés menete tehát a következő: a kineziológus előtt állva vagy ülve, kinyújtva kell tartani a karokat miközben ő enyhe nyomást gyakorol rájuk. Az általa feltett kérdésekre az igen/nem válaszokat az izomtónus változásaiból érzékeli. Ha igen a válasz a kar tart, ha nem akkor pedig elernyed.
Az alkalmazott kineziológia számos korrekciós gyakorlatot használ. Azt, hogy épp melyik korrekcióra van szükség nem a tanácsadó dönti el, hanem a kliens, vagyis a kliens teste. Mindent, de tényleg mindent megkérdezünk, letesztelünk az izomtesztek segítségével. Ezért is nevezik a one brain módszerét kliens által vezetett gyengéd módszernek. A korrekciós gyakorlatok egyszerűek, könnyen kivitelezhetőek, fájdalommentesek. A célunk az, hogy a kliens problémája a jelenben megoldódjon, de hosszú távú cél természetesen az, hogy a jövőben – ha hasonló szituációba kerül – ne a múltból vett automatikus válaszreakciókat használja, hanem tudjon dönteni, hogy hoppá!: így szoktam csinálni, de én most MÁSKÉNT döntök, másként reagálok a helyzetre. A végső cél végül is ez: visszaadni a választás szabadságát. Ehhez elengedhetetlen, hogy visszamenjünk a múltban az első olyan helyzetig, amikor még volt választásom és valahogyan lereagáltam egy helyzetet. Térjünk vissza a példához: kiteszteljük tegyük fel, hogy a kliens életében 7 éves korába kell visszamennünk. Általában már az életkor említésétől is beugranak emlékek..A múltban is korrekciós gyakorlatokat végzünk, oldjuk a stresszt a szervezetben azért, hogy hozzá tudjunk férni magához az emlékhez. A kliens azután a vizualizációs gyakorlatban elmeséli mi jutott eszébe ebből az életkorából: verset kell mondania egy iskolai ünnepségen az egész iskola előtt. Bár jól felkészült és megtanulta a verset, mégis a lámpaláztól csúnyán belesül, elfelejti azt. Ahelyett, hogy segítene neki a tanítója még ő is otrombán megalázza és megszégyeníti. Most egy olyan példát vettem ahol nagyon tisztán látszik a kapcsolat a 2 esemény között (a múltbeli és a jelenbeli probléma között) de higgyétek el nekem, az elme útjai csodálatosan kifürkészhetetlenek..Sokszor olyan emlékek jönnek elő, amikre vagy nem is emlékszünk már vagy nem is emlékezhetünk, mert például születésünk előtt történtek, de hát ott a sejtmemória.. A vizualizációs gyakorlat segíti a klienst ( a kineziológus gyengéd irányításával) hogy átírja a múltban a történetet, az eseményt. Ma már bizonyított, hogy az agynak teljesen mindegy, hogy csak elképzelt valamit vagy valóban meg is történt az. Imaginnációs gyakorlatban a kliens átírja az iskolai ünnepséget, elszavalja a verset, megbékél a tanárával és oldja a szereplés okozta stresszt. Számos olyan technika létezik, amivel a traumatikus emlékekhez is gyengéden tudunk hozzá nyúlni. Ez nagyon fontos: a kineziológiai oldáson nem KELL semmit sem elmesélni, újra átélni, felidézni. Ahogy már említettem: a kliens vezet, a test válaszol.
A kezelések kb. másfél 2 óráig tartanak. Ha szükséges, akkor a kineziológus egyszerű házi feladatokat is ad: ezek egyszerű mozgásos gyakorlatok, szemmozgások, akupresszúrás pontok érintése, színek használata, légző- és vizualizációs gyakorlatok lehetnek. Természetesen ezt is izomteszteléssel teszteljük ki, hogy mire és mennyi ideig van szükség.
És hogy hány alkalom szükséges? Ez teljesen eset-függő, és általában a következő dolgokon múlik:
Mennyire áll készen a kliens változásra? Milyen gyorsan képes változni? Mekkora, és milyen régóta áll fenn a probléma?
Mivel azonban egy rendkívül hatékony módszerről van szó, a változás általában meglehetősen gyors (hetekben mérhető), és néhány alkalom (2-3) a legtöbb esetben elég egy-egy probléma megoldásához. Két oldás között általában 2-3 hét telik el, persze mint mindent, ezt is teszteljük, hiszen az is változó, hogy ki mikor áll készen egy következő alkalomra.